Panche-Rock

Hát üdvözlet mindenkinek, aki olvassa az írást és engedjétek meg, hogy ezzel az idézettel kezdjem, ami egy általam nagyra becsült baráttól származik. Szóval valahogy így van ezzel az egyszerű hobbizenész egy jól sikerült buli után. Először is köszönjük a lehetőséget a rendezőknek, a Tímár-Triónak az együttműködést, valamint végül, de nem utolsósorban a közönségnek a fantasztikus hangulatot!

Na ez most igazi volt! Úgy értem, hogy minden olyan régi emlék és élmény megvolt, amire már régóta vártunk. A pakolás, az, hogy a saját felszerelésünkön játszottunk és az is, hogy a végén együtt össze is pakoltunk. Van a csatári kultúrnak egy varázsa szerintem. Legalább is én nagyon jól éreztem magam. Ez a fellépés egy kicsit pontott tett a csatári búcsú be nem fejezett mondatának a végére. Szerintem ez így sokkal kerekebb volt, felszabadultabb és gördülékenyebb. Hogy mi lesz ezután, az még kérdés. Annyi biztos, hogy szeretnénk sok új számot megtanulni, mert lássuk be, kissé megkopott a repertoir . A fejleményekről még mindenképpen írok itt a blogba, addig is jó szórakozást minden olvasónknak a képekhez!

0 comments.

Újra a deszkákon…

Posted on október 30th, 2007 by Pezi.
Categories: Zene.

Gyorsan elrepült ez a pár hónap a csatári bucsu óta. Azt viszont biztosan nem mondhatom, hogy nincs mit írnom. Hol is kezdjem? A legjobb időrendi sorrendbe haladnom.

Először is mégegyszer szeretném a zenekar nevében mindenkinek megköszönni, hogy a nem túl szerencsés időpont és időjárás ellenére megtiszteltek bennünket augusztus 20-án. Köszönjük! Természetesen azoknak is köszönettel tartozunk, akik lehetővé tették, illetve segítettek minket. Puno hvala tehát a Sportkörnek és a Pinkicának.

A buliról is szeretnék írni és hát ez a pár hónap kihagyás a blogon egy kissé árulkodik arról, hogy én személy szerint talán kritikusabban emlékszem fellépésünkre. Talán az objektív értékeléshez szükség volt a készült felvételek meghallgatásához is és ez nem volt elérhető azonnal. Az első élményektől, most már “biztonságos” távolságra vagyunk és így egy kicsit tisztább gondolatok születhetnek. Mint mindenből, ebből is tanulhattunk. Hogyan lehet mégjobban összeválogatni számokat, egyáltalán érdemes-e ilyen hosszú blokkokat csinálni, érdemes-e egyáltalán esetünkben két blokkot csinálni. Valamint nem utolsó sorban mely számokat érdemes és melyeket nem. Az már csak egy személyes bánatom, hogy végül nem sikerült valami új számot előadnunk. Ami persze kivétel nélkül mindenkire ráfér, az a gyakorlás. Másképpen nem lehet pótolni azt a rutint, amit annak idején a hétről hétre zenélés megadott. Mivel teljes bulikat már nem vállalunk, ezért kicsit könnyebb helyzetben vagyunk, de attól még nagyon sokat számít. Nagyjából ezek lesznek a következő összejövetelünk témái.

Van egy hírünk is, azoknak, akik nem tudják még. November 10-én az iskola libabálján elválaltunk egy 1-2 órás fellépést. Hát ez most egy újabb alkalom Remélem a szerencsésebb időpont olyanokat is elcsábít, akik a bucsui bálra nem tudtak eljönni. Próba pedig november 3-án délután úgy 2 és 6 között valamikor.

0 comments.